Lovastúra,Csillagtúra és Betyárok Nyomdokán Lovastúra

Lovas túráink

Pár órás, vagy akár több napos túralovaglásra, csillagtúrára a legkiválóbb helyen lévő tanyához szinte azonos távolságra vannak a megye leggyönyörűbb tájai, mintegy kört alkotva Kaposvár körül.

-         Deseda tó, és a körülötte lévő parkerdő

-         Tókaji Parkerdő dimbes-dombos útjai,

-         A bárdudvarnoki Petörke-völgy

-         Kassai Lajos lovasíjász bázisa

-         A bányai táj csodálatos szépségeivel, a zselici erdők hatalmas dombjaival

-         Az egyedülálló bőszénfai szarvasfarm

-         A Szennai Falumúzeum, Európa által elismert hagyományőrzéséről, mindez egy hétre való túrára is sarkallhat bárkit.

 

Kérjen részletes tájékoztatót útvonalainkról!

 

Túráinkat 3-tól 8 ló-ig szervezzük.

Túravezetőink németül beszélnek. Aki nem tud lovagolni, az lovasszekéren vagy vadászhintóval is utazhat. Tárgyi és személyi feltételeket is tudunk biztosítani. A lovasoktatásról szakképzett lovasedzőnk gondoskodik.

Aki negyedmagával érkezik és nem a luxusszállók kényelmét keresi, hanem egy kis falusi jellegű parasztház nyugalmával (szoba, konyha, fürdő, WC) is megelégszik, az tanyánktól

300 m-re lévő különálló összkomfortos parasztházunkban lakhat félpanziós ellátással. Emellett 6 fő részére biztosított még szállás, egyszerűbb körülmények közt.

 

Ha kényelmes szállásra van szüksége, a közvetlen környezetünkben lévő panziókban, szállodákban elhelyezést tudunk biztosítani, ahova igény szerint hintóval szállítjuk vendégeinket. Lehetőség van a lovastanyán kempingsátor felállítására is. Nyáron a gyermekek részére lovasnapközit és lovastábort is szervezünk, az igényeket előre kérjük jelezni. (10-12 fő szállással.)

Az utóbbi években óriásit fejlődött városunkat szupermarketjeivel, a sétáló utcát, a Megyei Múzeumot, a Szentjakabi Apátság romjait stb., érdemes akár csak egy napra is meglátogatni.

Kösse össze ezt egy lovasprogrammal!

LEGYENEK VENDÉGEINK!

 

Hintós esküvők: szívesen állunk megrendelőink rendelkezésére három elegáns hintónkkal és egy társaskocsival. Az ehhez szükséges behajtási engedélyeket (Városgondnokság, Rendőrség, Közútkezelő Kht., stb.), valamint az esetleges szennyeződés eltakarítását Lovas Klubunk intézi.

Fogatainkat több ízben kérték vadászatra is, ahol hajtóink sok tapasztalatot szereztek.

 

 Betyárok Nyomdokán Lovatúra (110km)

A betyárokról szóló történetek, balladák, dalok ma is élnek az emlékezetben, Somogyban pedig különösen jól ismerik őket.

 A betyárvilág kialakulása pontosan datálható. A Rákóczi-szabadságharc leverésétől a 19. Század végéig szinte nyomról nyomra követhető. Somogyban az 1848-49-es szabadságharc leverése után az 1860-as években érte el a csúcspontját, ekkor működtek a leghíresebb betyárok.

 A híres somogyi betyárvilág létrejöttéhez a feltételek – a nagybirtokok megléte, az itt élő sok száz pásztor, a jó búvóhelyet biztosító hatalmas erdőségek, a rossz közigazgatás , az elmaradott közlekedési és hírközlési viszonyok – adottak voltak. A betyárok nagy része pásztorból lett betyárrá. Különös erkölcsi felfogásuk szerint nem tekintették lopásnak, elítélendő cselekedetnek, ha a földbirtokosok vagyonát megkárosították. A szegény jobbágy, az uradalmi pásztor s általában a falusi szegénység segítette és védte a betyárokat. Jól tudták, miért lettek betyárrá, és azzal is tisztában voltak, hogy ők is könnyen hasonló sorsra juthatnak. A nép saját hősét, személyes vágyainak megtestesítőjét látta a betyárokban.

 A somogyi községekben mindenütt emlegetik Patkó Bandi nevét. De sok természetjáró ismeri a Magyarlukafa és Visnye települések határán fekvő sírhalmot, amelyet „Pali temetője”-ként emlegetnek. A sír az elbeszélések szerint Nagy Pál, somogyi betyár földi maradványait rejti. A környékbeli emberek csodálata és tisztelete jelképeként a síron mindig van friss virág.

 A Kecelhegyi Lovassport Közhasznú Egyesület ezzel a kiadvánnyal, ebbe a különös és izgalmas világba hív bennünket. Mindezt még érdekesebbé  teszi, hogy ezt az utat, a lovat szerető és a lovaglást kedvelő érdeklődő lóháton járhatja végig.

 Kívánom, hogy ezt a lehetőséget sok hazai és külhoni turista használja ki. Vigye magával megyénk ezen különleges világát és ismertesse meg másokkal is.

Az egyesület ezzel a kezdeményezéssel új és nagyszerű lehetőséget biztosít sokszínű megyénk megismerésére.

(Dr. Gyenesei István  - Somogy Megye Közgyűlésének Elnöke)

 

KAPOSVÁRI OLDAL

 

Járt már Ön a Zselic erdeiben?

 Látogasson el hozzánk és érezze az árnyas fák alatt nyíló májusi gyöngyvirág illatát! Üldögéljen forró nyári napokon hűsen csobogó forrásaink mellett, lágyan fodrozódó tavaink partján, vagy hallgassa ősszel a párjukat hívó szarvasbikák bőgését. Sétált-e már a virágos Kaposvár szecessziós épületei között?

Jöjjön és érezze a sétálóutca sajátos hangulatát, pihenjen meg kávéházaink teraszán, parkjaink fái alatt. Kutassa Rippl-Rónai József nyomát a város épületei a festő által oly kedvelt „rubinragyogású” somogyi borokat!

Érezte már a somogyi programok magával ragadó lendületét?

Táncoljon a maskarásokkal a Dorottya-ház előtt! Élvezze a Tavaszi Fesztivál utcaszínház-előadásai! Ismerje meg a Zselici Szüret alkalmával a táj jellegzetes ételeit, népi hagyományait, kézműveseit! Élvezze a somogyi nép vendégszeretetét!

Kaposvár és környéke egészévben várja Önt!

(Szita Károly - Polgármester)

 

 BÁRDUDVARNOK – BÁRDIBÜKK - PETERKE

 

Bárdudvarnokon érdemes több időt is eltölteni, hiszen nemcsak a gyönyörű tájak és egyéb látnivalók, hanem a falusi emberek vendégszeretete is erre sarkall bennünket. A faluban lehet ott készült kecskesajtot kóstolni. A tóparti büfében kiváló a zsíroskenyér hagymával. Ha úgy döntünk, hogy mára elég ennyi lovaglás, akár ott is aludhatunk.

A Noszlopy kúria közvetlen szomszédságában akár 15-20 főre is van szállás és a lovainknak is megfelelő kikötőhely. A házigazda Árpád,  nemcsak jól beszélgetőtárs, hanem kiváló szakács is. Tehát meggondolandó, hogy maradjunk első éjszakán. A vendégházhoz 1,5 hektáros … park és kápolna is tartozik.

 

 Reggel innét induljunk tovább Zsippón és Lipótfán át Bányára. Sík terepen fogunk lovagolni. Tavak, birkanyája közt és ami feltűnik a csend és nyugalom. A falvakat, nemcsak az utak, hanem egy kerékpárút is összeköti, amely 150 cm széles és minkét oldalon széles padka, amelyen kényelmesen lehet lovagolni, amely megengedett, de azért ne feledjük ez elsősorban kerékpárút és térjünk ki a kerékpárosok elől.

 

Kis kitérővel ugorjunk be Olajhegyre,  a Pongrácz Lovasudvarba. Rendezett porta, lipicai és nóniusz lovak, rackanyáj és vendégszeretet. Ez jellemzi a tanyát, ha röviden kellene

fogalmazni. Ha nem sietünk, kipróbálhatjuk a fogathajtást is, hiszen a tulajdonos lelkes amatőr versenyző.

Továbbmenve a pár házból álló Zsippóra, majd Lipótfára érünk.

A Juszt Lovasudvar Bárdudvarnok – Lipótfán található.

A fiatal házaspár udvarában igazi lovasemberek barátságát érezhetjük. Nemrégiben még mindketten versenyeztek. Miklós militariban 1998-ban amatőr bajnokságot nyert. Felesége,

 

BÁNYA

 

Lipótfáról csak egy séta az aszfalt úton, melyről nem is érdemes letérni, hiszen járműforgalom alig van és párszáz méter után máris a csodálatos bányai  panoráma tárul elénk és besétálhatunk a tó partjára, ahol pihenőhely van kialakítva. Igaz a horgászás és a lovaglás nehezen összeegyeztethető sport, de ha úgy döntünk, hogy bányán alszunk az is megoldható.

 

Ugyanis megér egy éjszakát Bánya, hiszen a nemrég még kihaló félben lévő kis falu mára egy rendezett kis üdülőcentrummá fejlődött a Bányai Panoráma Egyesület jóvoltából, amely sok nemes sportolót, tudóst, művészt és még több lelkes embert tömörít.

Házi életmód-központ, panzió és utak épültek. Megkóstolhatjuk a Bence kemencében sült langallót és rétest.

 Ha mindezt egy kellemes környezetben, egy hűvös borospincében akarjuk leöblíteni, akkor látogassunk el a Bánya utcába, ahol egy nyugalmazott rendőrtiszt büszkén kínálja saját készítésű kiváló borait. Hallhatunk tőle is történeteket, nemcsak az egykori, hanem a mai betyárokról is. Ráadásul ő is szintén lovasember, idézet ide (14) és aki nála tölti az éjszakát az megtudhatja, hogy nemcsak a lóhoz és a borhoz ért, hanem ezermester is, hiszen szobáinak bútorzata is saját készítésű.

Azért is merjük szálláshelyül ajánlani, mert a közvetlen szomszédságában van a Kecelhegyi Lovassport Egyesület vendégháza, ahol igaz kicsit szerényebb környezetben, de 3 fő részére kényelmes szállás biztosított. Az udvaron lókikötő és a körbekarámolt kertben akár 10-15 ló is elfér.

Szállási lehetőség, tehát van bőven. Érdemes is egy jót pihenni, hiszen másnap reggel bevetjük magunkat a hamisítatlan, igazi zselici rengetegbe.

 

 

PALI BETYÁR   - ZSELIC

 

Jó reggelt! Remélem jót aludtak, mert ma sokat fogunk menni. A lovak lába, a patkók rendben vannak, a nyergeket és kengyelszíjakat nézze át mindenki, ki-ki a magáét  - mondja a túravezető és indulás a természet ajándékába, az erdőkkel fedett dimbes-dombos vidékre, a Zselici rengetegbe. Patakok, források, tavak mellett kanyargó utakon, melyen ritkán találunk homokot, inkább csak löszt és agyagot. Furcsa lehet ez az alföldi ember számára, de a földutakat karbantartják, ahol az erdőben aszfaltút van, a padkát kaszálják.

Ilyen utakon haladva érünk el egy máig fennmaradt betyár sírhoz.

Nincsen annyi tölgyfa tudom a Bakonyban, mint amennyi zsivány lakik ott Somogyba – mondja a mondás. Így is volt ez akkoriban.

Az alföldi, bakonyi zsiványok mellett a somogyi útonállók is komoly hírnevet szereztek az 1800-as években.

A Zselic erdeiben is számosan tevékenykedtek és még ma is élnek a legendák Patkó Bandi, Pali betyár és számos társuk tetteiről, a szigetvári és kaposvári pandúrokkal folytatott összecsapásaikról.

Különösen  Pali betyár emlékét ápolják, mert a visnyei öreghegyen a hatalmas fák árnyékában levő sírján mindig van friss virág.

Mit nem tudni, ki tesz oda, ha arra jár. Ön is meggyőződhet róla.

 

Igaz ők rablók voltak, de az elmúlt 150-200 év valószínűleg főképp a gazdagok ellen elkövetett bűncselekmények miatt nép szívében romantikus hősként jelennek meg.

Igazi magyaros hangvételben sokat megtudtunk róluk Ujkéri Csaba – Zsiványok c. könyvéből. A Szigetvár és a környék leghíresebb betyárja Gölöncsér Jóska volt, aki ezen a területen garázdálkodott.

 

Helyezzünk el mi is pár szál virágot a sírnál és szálljunk nyeregbe, hogy tovább élvezhessük az erdő árnyát és csendjét.

 

 

PATKÓ BANDI HÁZ

 

Igaz, hogy még hosszú út van vissza a következő megállóig, de ne siessünk, ráérünk léptetni. Nem véletlen utaltam a járásmódra, mert az erdő, a dombok, a völgyek, a fák lombjai koronáinak kavalkádja sokszor megállásra csábítja a túrázót. Kb. 10 km karbantartott földesúton haladunk. Egy-egy útszéli tanya tarkítja a tájat, melyek mellett nehéz úgy elmenni, hogy be ne hívják az embert, hiszen örülnek ha látnak valakit. A mezőkre érve az út kiválóan alkalmas egy-egy vágtára is. Rit6ka, ha nem botlunk egy-egy szarvascsordába, vagy őzekbe, vaddisznókba. A közelgő házak jelzik, hogy lépésre kell váltani, hiszen olyan helyre érünk – Vásárosbércre – ahol érdemes megállni a híres nevezetes Patkó Bandi szülőház előtt.

 

Az erdőben végzett gyérítés és magaslatok lehetővé teszik számunkra, hogy láthassuk és beleéljük magunkat, hogy miért is volt ez a vidék a betyárok rejtőzködőhelye. Még jó, hogy a mi utunk jelzésekkel van ellátva, mert ha letérnénk az útról, a többezer hektáros rengetegből nincs az a túrázó, aki hazatalálna. Csodálatos panoráma, döbbenetes csend és végeláthatatlan rengeteg, ami Visnyeszéplak és Vásárosbérc közötti útszakaszon elénk tárul. A vadakra a tölgyesek, bükkösök, gyertyánosok és ezüsthársak vigyáznak. Az erdő legnagyobb része 1976 óta tájvédelmi körzet.

 

A túrázónak itt olyan érzése támad, hogy sátrat kellene itt verni és maradni. Ha tovább nem is, legalább egy piknik erejéig, aztán folytassuk az utat a betyárok nyomdokán Patkó Bandi szülőházáig, Vásárosbércre.

 

Ő nemcsak zsivány, de bátor is volt. A betyárbecsület, megkívánta, hogy elmenjen édesanyja temetésére.

 

„Patkó, de bátor ember lettél,

Hogy anyád temetésére elmentél;

Felöltöztél ablakos tót ruhába,

Ráborultál édesanyád sírjára,

Ötven-hatvan pandúr szemeláttára…”

 

 A betyár szülőháza még mindig áll, igaz a tetőt már lecserélték, de ha a helybéliek közül valaki arra jár nincs olyan, aki ne tudna valami kis történetet mesélni a legendás betyárról. A

 

településen egy egészen egyedi hősi emlékmű is található, amely egy lovas figurát ábrázol – talán nem véletlenül.

 

Túravezetőnk mesél a somogyi betyárokról és menjünk tovább Somogyhárshágyra, amely ugyan már nem Somogyhoz, hanem Baranya megyéhez tartozik, de ez semmilyen formában nem tűnik fel a túrázónak. Mehetünk földesúton is, de a kövesút mellett széles padka van és forgalom alig, ezért aztán ott is nyugodtan haladhatunk magyarlakta község mellett, ahol tájház és kézi mesterségeket űző emberek várják, hogy megcsodáljuk értékeiket. A hárshágyi szőlőhegyen alakítottak ki egy betyár tanyát kemencével, kis múzeummal. Minden évben itt válasszák meg a környék betyárját. A szőlőtőkéből eszkábált trónt az éppen esedékes pünkösdi király foglalhatja el. Legyen ön is király egy rövid időre.

 

Aztán induljunk el Szigetvár irányába, ahol útközben az ottaniaknak megszokott, de a turistáknak sok érdekes látnivalóban lehet része.

 

SZIGETVÁR

 

A hárshágyi pihenő után irány Somogyviszlón át Szigetvárra. Itt mindjárt kössük ki a lovakat a vár tövében lévő tölgyfákhoz és gyalog induljunk a vár felé. A vár aljában rendszeresek a lovasversenyek a nyár végén. Egyedi versenyek ezek, úgy hívják, hogy gyorsasági – ügyességi verseny. Mint egy fogathajtó akadálypáján sejbák közt kell a lovasoknak végigmenniük a legrövidebb idő alatt. Ami az idegennek feltűnik, hogy az érdeklődés a közönség részéről óriási.

A dél-zselici tájegység legjelentősebb települése Szigetvár. Nevét 1566-ban írta be a magyar  történelembe, amikor Szulejmán szultán Bécs ellene induló közel 80000 fős seregét Zrínyi Miklós horvát bán és várkapitány elszánt védőseregével sikeresen feltartóztatta. A vár elestét követően a török megszállás 123 évig maradt fenn. Az oszmán uralomra több jelentős épület emlékeztet. A várban látható Zrínyi Miklós és Tinódi Lantos Sebestyén szobra is. A várlátogatás után induljunk el lovainkkal a harmadik éjszakai szálláshelyünkre, de útközben Szigetvár határában a 67-es sz. főút mentén, ha megállunk, láthatjuk az 1994-ben készült Török-Magyar Barátságparkot, amelyben Zrínyi Miklós és Nagy Szulejmán monumentális portréja látható. A feltételezések szerint az 1566. évi ostrom idején a park helyén állhatott a török szultán sátra.

CSERTŐ

 

Innét már csak félórányi járásra van a csertői kastélyszálló, amely sokat javít a környék szálláshely kínálatában. A 13 hektáros kastélyparkban 170 hektáros halastó mellett lévő épületben 56 fő részére alakítottak ki szobákat. Lovainknak szintén tudnak biztosítani megfelelő pihenési lehetőséget. Mivel a kastélyszállónál lovagoltatással is foglalkoznak, hozzáértő szakemberek társaságában tölthetjük az estét vagy átöltözve visszamehetünk Szigetvárra és bepillanthatunk egy csendes, hangulatos kisváros esti vagy éppen éjszakai életébe, de vigyük magunkkal iratainkat, nehogy úgy járjunk ,mint az egykori betyár.

 

SZULIMÁN

 

Csertői pihenő után az úti cél Almamellék – Szentmártonpuszta lesz. Indulás után tegyünk mindjárt egy kis kitérőt egy hamisítatlan dunántúli kisfaluba, hacsak rövid időre is. Impozáns látvány a hatalmas tölgyfák árnyékában épített templom és hősi emlékmű. A széles utcákon a tornácos parasztházak békésen sorakoznak, melynek látványa önmagában is maradandó élmény.

Szentlászló felé vesszük az irányt, ahol megtekinthetjük a község névadójának mellszobra mellett egy igazi ritkaságot is a .…………… szobrát. Szentlászló után Almamellékre megyünk.

 

ALMAMELLÉK

 

A Zselici-dombság vadregényes táján egy kisvasút zakatol Almamellék és Sasrét vadászkastélya között, az ország vadállományban leggazdagabb vidékén. Az idelátogatókat a csendes erdők övezte tisztáson épült Hotel Tomega Vitál Kastélyszálló várja, amely hajdanán Biedermann báró nyári kúriájaként szolgált.

 

Az aktív pihenést teniszpályák, erdei focipálya, úszómedence, vadonatúj szauna, asztalitenisz, biliárd, tollaslabda, csónakázás, sprotlovaglás, gyalog- és kerékpártúra programok szolgálják. A kastélyszálló saját lovardája szeretettel várja a profi és kezdő lovasokat egyaránt.

 

Á la carte éttermük a tradicionális magyar ízek mellett az ínyenceknek tengeri különlegességeket és helyi specialitásokat kínál. A felújított kastélyban kétágyas, illetve franciaágyas szobák és lakosztály fürdőszobával, minibárral, telefonnal és színes tv-vel szolgálják igényes vendégeink kényelmét.

 

Az almamelléki éjszaka után Bőszénfa irányában indulunk el reggel, mivel a környék bővelkedik látnivalóban, érdemes megbeszélni merre induljunk, mert szinte biztos, hogy mindenre nem jut időnk. A szomszéd község Ibafa, amely a pipamúzeumáról híres. Szentlászló és Boldogasszonyfa között egy horgásztó mellett pihenhetünk, szintén lovasok társaságába a tóparton ugyanis lovakat is tartanak. És egy jól működő étterem tulajdonosa is szeretettel várja az hozzá betérőket.

 

Kis pihenő után bepillantást nyerhetünk a Korcsányi rét  és a Terecsenyi rét vadregényes tájaira, melyeknek nemcsak növényzete, hanem madárvilága is lenyűgöző.

 

Terecsenypusztán át Bőszénfára vezet az utunk.

 

BŐSZÉNFA

 

Aki őzeket, szarvasokat és vaddisznókat akar látni, nem kell feltétlen magaslesen üldögélnie már kora hajnalban.

Elég csak kényelmesen nyeregben maradni, ugyanis a bőszénfai zárttéri szarvas-tenyésztésben léptetve többezer állatot láthatunk. Ha mégis leszállnánk a nyeregből, akár meg is simogathatjuk őket. A vadak mellett itt látható a haflingi lófajta szabadtéri tenyészete is, melyek jól megférnek a bivalyok és szürkemarhák mellett. A farm mellett az út másik oldalára is érdemes átmenni, ugyanis  a Kerékkötő Csárdában gyorsan és barátságosan szolgálják ki az arra lovagló vendégeket.

 

BŐSZÉNFA – PATCA

 

 

Bőszénfáról most már hazafelé vesszük az útirányt Patca és Szenna irányába. Ismét a zselici rengetegbe kanyarognak az útjaink.

Készüljünk fel arra, hogy bár nagyon szép, de ugyanakkor hosszú és fárasztó út áll előttünk.

 

Mire kiérünk az árnyas erdőből már a fák között lassan lebukik a nap, hallgatjuk a madarak énekét, érezzük az ezüsthársak illatát – még nem tudjuk hova érünk ki, de a lovastúrázó már tudja, hogy ide vissza kell térnie.

 

                

            „Vándor

            ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!

            Én vagyok

            Tűzhelyed melege hideg télen,

            Én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek

            Árnyékába menekülhetsz a tűző nap elől,

            Hogy gyümölcsöm oltsa szomjadat.”

                                                                       (Az erdő fohásza)

PATCA

 

Mi lehet kedvesebb az ember számára a madárdalnál és a csendnél? Hát a boldog gyerekek zsibongása. Kicsit a fáradt lovasnak talán idegesítő, ugyanakkor mégis megnyugtató a rengeteg futkosó lovagi tornát tanuló, pajtában hancúrozó, állatok közt botladozó gyerekek látványa. Pihenjünk meg itt, hiszen a házigazdák világjárta emberek, akik szívesen megosztják velünk is élményeiket, s talán nekünk is van mit mesélni egy szalonnasütés közben. Reggel indulunk tovább. A patcai faluban azonban érdemes körülnézni. A jellegzetes falusi istállók és pajták még a városi lovasembernek is azt sugallja, hogy valamikor itt jómódú gazdák éltek.

 

 

SZENNA

 

Patca és Szenna közt kiváló a terep egy jó vágtára, hiszen odaérve úgyis hosszabb pihenője lesz a lovaknak, hiszen Szenna a térség legjelentősebb idegenforgalmi vonzereje, ahol érdemes több időt eltölteni. Nemcsak a skanzen miatt, hanem mintha a falu összes lakója tudná, hogy tisztelni kell a vendéget. Ez meglátszik a rendezett utcákon, a virágos, tiszta portákon. Szenna egyébként 7 km-re található Kaposvártól és az ország első Nosztra-díjas falumúzeumával lett igazi turisztikai érték. A helyreállított belső-somogyi és zselici talpas, favázas lakó és gazdasági épületek a 19. Századi somogyi parasztság életét mutatják be az egykori lakók házain, használati eszközein keresztül. 1785-ben épült a falumúzeum központjában lévő, ma is működő népi barokk stílusú, festett fakazettás mennyezetű református templom, a megye egyik legszebb műemléke. A falumúzeum látogatói a népszokásokkal és kézműves hagyományokkal is megismerkedhetnek.

 

KAPOSSZERDAHELY

 

Szennáról már csak 1 jó óra lenne az út Kaposvárig, ha nem csábítana egy a hagyományokat és népi mesterségeket űző kisközség lakóinak vendégszeretete Kaposszerdahelyre. Vannak népies szövők, fazekasok, fafaragók Horváth Béres János faszobrász műveivel az útvonalunkon több alkalommal is találkozhatunk és van egy saját borát kínáló borosgazda is, akit nem tudunk elkerülni ha felnézünk a szerdahelyi hegy lábára, ahol áll a Máté Borház. A pince előtt biztosan nem fogunk úgy elhaladni, hogy hazaérkezésünk előtt ne koccintanánk egyet a somogyi betyárok emlékére és ne ennénk egy falatot a kemencében sült ételekből.

 

 

VÉGÁLLOMÁS

 

110 km-t megtéve lépésben folytassuk az utunkat Kaposvárra, ahol a túraútvonal szervezői, a Kecelhegyi Lovassport Egyesület tagjai meglepetéssel várják az élményekkel gazdagodott a megfáradt lovasokat.